Népi táncok Csíkszentdomokosról


A táncnak a falusi ember életében meghatározó szerepe van. A táncos mulatságok alkalmával ismerkedtek meg és barátkoztak össze a fiúk a lányokkal, itt kezdõdtek, néha végzõdtek szerelmek. Táncalkalmaink egy éven belõli elrendezõdésébol is adódik, hogy szokásaink nagyrészét a táncok alkalmával, a táncház közvetlen közelében sajátították el ifjaink.
Csíkszentdomokos Felcsík legnagyobb községe. A település nagy területet foglal el, tízesekre osztott ami õsi határvédõ jellegébõl adódik. A tízesekre tagoltság falunk életében egymástól függetlenül muködõ táncházakat eredményezett. Így történhetett meg, hogy századunk elején falunkban évente 5 - 6 táncház mûködött.
A táncos alkalmak egy éven belül két idoszakra oszthatók: "zöld farsang", a nyári (Pünkösdtol Adventig terjedo idõszak) mulatozások, bálok idõszaka, és a "fehér farsang" (Vízkereszt-január 6- napjától Húshagyókeddig), mulatozásokban, bohóságokban igen gazdag idõszak. Megjegyzendõ, hogy télen a kevesebb munka miatt több lehetõség, alkalom adódott a táncra, és ha figyelembe vesszük a farsangi hétköznapok fonóit, melyeknek vége legtöbbször táncban csúcsosodott, és nem egyszer reggelig tartott, elmondhatjuk, hogy régi fiataljaink sokat és valószínuleg nagyon jól táncoltak. Természetesen nyáron is voltak "táncok", de ezek kizárólag a hétvégékre szorultak a nyári mezei munkák miatt.
Vidékünk mindvégig római katolikus és mint olyan, megtartja a vasárnapot . Ez a nap jelentette a szebbnél - szebb szõttes ruhák, a büszke legények zsinóros harisnyáinak, zekéinek, mellényeinek felvonultatását. Mindenki: öreg, fiatal szentmisére vonult, majd a "piactéren" sétálgatott; be-betértek a kocsmába is. Mintegy varázsszóra tûntek el innen, de újra megjelentek délután két óra körül a táncházban a fiúk, lányok. Egy keveset táncoltak, de a lányoknak hat órára haza kellett menniük. Segédkeztek a napi munkák elvégzésében, s ha jött a legény kéreztetni vagy miután a lány kérezett el a barátnõjével, este visszamentek a táncházba, folytathatták a mulatságot. Abban a ruhában táncba menni amelyben misére jártak tilos volt azidõben foleg, mert "óvni kellett a szép gúnyát, mert az sok kõtésbe került".
A táncházba elõbb mindig a legények gyültek be. Beszélgettek, idogáltak, akinek pedig pénze és kedve volt rendelhetett egy " zsukát" a muzsikástól. Nálunk zsukának nevezik a férfitáncokat. Mindenkinek saját zsukája volt, amit nála idõsebb legényektõl vagy idõsebb emberektõl "lopott" (tanult), s azt a maga ízlése, egyénisége szerint "testhez állóvá", élvezhetõvé alakított.
Így jutunk el oda, hogy egy, vagy más legényes tánc említésekor egy hatalmas anyagot szükséges átnézni és rendszerezni, mely táncanyagot 1996 - ban már kihalás fenyeget, mert táncos öregeink sorban halnak el.
A táncházban a lányok megjelenésével megpezsdült az élet. Egyre sûrûbben táncoltak zsukákat a fiúk, a jobb táncosok inkább akkor, mikor legtöbb lány láthatta. Közben "hejszát", vagy éppen "kezest" rendeltek a zenésztõl. Ezekbe a táncokba az egész táncház fiatalsága bekapcsolódhatott. Mikor mindannyian begyültek, elkezdõdött a bál - a zenészek táncrendeket húztak; két rend tánc között egyesek mindig kimentek "csillagot számlálni" (udvarolni, csókolózni). Akinek nem volt szeretõje igyekezett felhívni magára a figyelmet: odament a zenészhez és újabb zsukát rendelt (megfizette), amit csak neki játszottak, egyedül járt el, és ez jó alkalom volt, hogy bemutassa ügyességét egy - egy lánynak. A jó táncos legény mindig könnyebben talált szeretõre.
A sok táncos mulatság, összejövetel széleskörû ismerkedési lehetõségeket nyújtott a falu fiatalságának. "Nem is volt olyan sok öreg legény a faluban, mint ma, mindenki meglelte a párját." (boldog emlékû Timár Mihály bácsi)
A szünet után újabb táncrend következett. Egy táncrenden belül tübb tánc kombinációja lehetséges: lassú csárdás (lassú magyaros) - sebes csárdás
lassú németes (keringõ) - sebes németes (sebes polka)
csárdás - cepper
keringõ, tangó (századunk 2O-as éveitol táncolt táncok)
lassú németes, szökõs, cepper
A zenészeket egy egész évre szerzõdték le, nem pénzzel, hanem javakkal (fával, búzával, kenderrel, pityókával stb.), szolgáltatásokkal fizették meg. Az akkori faluban egy zenésznek nem is igen volt szüksége sok pénzre, a megélhetéshez szükségeset a zsukáló legények busásan megfizették. Ugyanígy történt a táncház, mint helyiség bérének kifizetése is.
Ezt, a rendszerint lakatlan házat egy évre a táncot rendezõ kezesek, vagy "táncrendezõ gazdák" kérték és feleltek érte. 1923 -ban felépült a községháza, és ebben az épületben lévõ terem lett az ezután rendezett bálok színhelye. Ez a táncházak fokozatos kimúlásához vezetett. Manapság is rendeznek elvétve táncházat a fiatalok, de a mostani "dugott bál" sem értékben, sem élményben nem összehasonlítható õsével.
Amint említettem, a faluban 5 - 6 táncház muködött. Ebbõl az következik, hogy legalább hat "zenészbandának" kellett léteznie. Ezek szórakoztatták a fiatalokat - bálok alkalmával , valamint az év során katonának bevonuló "regutákat", a "katona vacsorának" nevezett mulatság során, nem beszélve az egy év távlatában rendezett esküvõket- zenével.
A bálterem felépítése a zenész bandákat is érintette. Egyre kevesebb és minõségben egyre gyengébb zenekarok születnek.
Manapság Sinka Sándor prímás neve említésre méltó, kinek felesége, Duduj Rózália ütõgardonnal kíséri zenéjét. Régebben még jellemzo volt a kéthúros gardon használata, újabban (195O - 197O ) a négyhúros gardon , a bogo és a cimbalom tartozott még a "banda" kellékeihez. Általános viszont a háromtagú zenekar : hegedu, kontra, ütogardon. A négyhúros gardon minden húrját ugyanarra a hangra hangolták ( D ), kivéve a vékonyat, amelyiket "csipegetni" kellett, és egy oktával magasabban szólt mint a többi húr.
Duduj Rózália egész családja felmenõ ágon prímás volt : Duduj Lajos (édesapja) , "Vak" Ádám (nagyapja) , Duduj Miki (testvére- ma is él) , ifj.Duduj Lajos (testvére- ma is él), ifj. Duduj Ádám (öccse- ma is él).
Az idõsebb emberek ma a következõ táncokat ismerik és táncolják:
A. Legényes táncok:

  1. Magyarországi (székely verbunk)
  2. Féloláhos - Kedves Árpád bácsi tánca - hátrajárós - árgyelános (Ardelean)
  3. Orosz zsuka


B. Páros táncok:

a. Kezes
b. Lassú csárdás (lassú magyaros)
c. Gyors- és sebes csárdás


C. Polgári táncok :

1. Lassú németes
2. Sebes polka
3. Cepper
4. Gólyás
5. Öreg zsidó
6. "Hadd el te, kicsike..."
7. Változtatós
8. Ezen táncokkal kibõvítve táncolták a "hétféle"(hétféli) táncot is.

D. Lánctáncok : Héjsza
E. Népi erotika csoportjába sorolandó táncok: - Örömanya tánc, Medvés.

A bálokban, lakodalmakban, katona vacsorák alkalmával táncolt táncok feloszthatók: legényes táncokra, páros táncokra és láncszerû körtáncokra. Egy másik felosztási lehetõség a táncok régiségét venné figyelembe. Eszerint léteznek régi stílusú táncok, valamint újstílusú, és polgári táncok.
A polgári táncok két úton érkeztek vidékünkre: a legtöbb, mesterséget tanuló legény Brassóban inaskodott és az ottani szász , városi táncokat megtanulta, amelyeket személyisége, ízlése szerint "felcsinosítva" hozott haza. Egy másik hatás az elsõ- és a második világháború során érkezett falunkba (vagy talán az 1848-as forradalom és szabadságharc idején). Ennek gyönyörû példája a "kozácska" vagy "orosz zsuka".
Évszázados hatásként tárgyalhatjuk és mint nagyon fontos tényezõ, meg kell említenünk a tényt, hogy falunk közössége határõrzõ életmódot folytatott, minek során állandó kulturális hatások érték Moldva irányából. A héjsza is ebbõl az irányból érkezett: formailag és figurálisan is sok hasonlóságot mutat a gyimesi héjszával, de a moldvai szerbával is. Egyénisége viszont megvan és ha azoknál szegényesebb is, de említést kell tennünk róla.

A. Férfitáncok:

1. Magyarországi ( székely verbunk ) :
A táncot pihenõ lépésekkel vezetik be és építik fel úgy, hogy hangulatában egyre inkább fokozódjon. A pihenõ lépések után következnek a csapásolások . A pihenõlépések bokázó, dobogtató figurákra épülnek. Ezek lehetnek helyben, vagy oldalt, lehetnek hátul keresztezett lépéssel, vagy éppen elõl keresztezett lépéses figurák. Szabály az, hogy bizonyos táncstruktúrák után lezárják a figurákat. Három figura után már lezáró figura következik. Példaként nézzük meg a leggyakrabban használt figurákat : - oldalt, hátul csapásolt figura, vagy éppen elöl csapásolt figura és lezárás
- szokás egy taps után mindkét lábra rácsapni többször és ezeket a figurákat lenthangsúlyos zárással befejezni. Lehet bokázó vagy csapásolt lezárás, vagy lehet lenthangsúlyos lezárás.
A taps ritmusa lehet fõhangsúlyos, de legtöbbször esztámos. Némelykor a táncos egy dobogtató motívum után a földre ereszkedik féltérdre és a mozgás befejeztével a földre csap. Minél több figurát ismert a táncos, annál többet tudott kommunikálni.
A székely verbunk nem csoportos tánc, hanem egyéni, minek elõadásmódja függött a táncos ízlésétõl és tánctudásától. A táncot követhette a lányok csujjogtatása ( minálunk "rikoltása" ) ami feleselgetés jelleget is ölthetett. (Nemcsak a legényes, hanem a páros részben is .)
Pihenõlépésként kezdhettek az úgynevezett rövid zsukálással vagy dobogtatóssal, vagy éppen bokázással.
A "zsuka" megnevezés nemcsak a verbunkoló férfi figuráit jelenti, hanem bármilyen (páros tánc közben is ) figurázást, dobogtatást amit a táncos alkalmazott tánca ízesebbé tétele érdekében .

2. Féloláhosok :
Domokoson több féloláhos dallam ismeretes. A táncos a dallamot saját ízlése szerint választja. Erre építi fel táncát.
A legényes táncok egy bizonyos rend szerint folytak le . Amíg be nem gyûltek a lányok a táncba, addig a legények a "mozsikások" elõtt táncoltak. Az volt a szokás, hogy fizettek a zenésznek, mondván : pl." Húzd el a Kedves Árpádét !" Mindenkinek saját zsukája volt. Ezek közül legjobban a Kedves Árpád bácsi tánca maradt meg legtisztábban, sot Csíkjenofalván is ismernek az övéhez hasonló figurákat.
A táncnak van egy gerinc és egy lezáró része . Ez is pihenõ, sétálós figurával kezdõdik. A táncos csak késobb kezd el csapásolni, de mindig, minden figurát le is zár. A féloláhosok közül ez a tánc hasonlít leginkább a székely verbunkhoz.
Kedves Árpád bácsi a zsukáját egy úgynevezett korobjászka dallamra járta. (Semmi köze a Gyímesben héjszának járt korobjászka dallamához. Dallama a moldvai csángóknál Banu'Maracinii nevezetû táncdallammal azonos.) Dobogtatással kezdte. Figurarendszere nem túl gazdag: dobogtatás (zsuka) lezárással, hátul keresztezett lépés, ennek szimmetrikus megismétlése bokázó lezárással, ennek kétszeri vagy négyszeri megismétlése. Elõrehaladással, csapásolással is járták: jobbal elõre lép, bal lábat jobb kézzel megüti, bal lelép, jobb lábat jobbkézzel szárközépen megüti, bal lelép, bal lábszár közepét megüti, jobb lábbal elõre rúg (meg is érheti a földet), majd boka, jobbkéz ballábat és balkéz jobblábat üt és lezár, majd újból hátul keresztezett figurák következnek lezárással.
Van olyan is, aki a táncot úgy kezdi el, hogy dobogtat jobbra- balra, jobbra- balra, majd taps és oldalt lábütéssel folytatja, oldalt bokatájt üti meg a csizmát, majd két taps után a jobb lábát szárközépen megütve fennhangsúlyosan zár ( Kurkó János bácsi ). Ezek közé a figurák közé is pihenolépést alkalmaznak ami lehet hátul keresztlépéses figura lezárással, vagy dobogtatás lezárással. Kurkó János bácsi féloláhos táncának dallama más mint a korobjászka, szerinte "Árgyelános", de Kiss Vilmos bácsi is így nevezi a zsukáját annak viszont más a dallama. A táncokat sokszor eltáncolva, "megízlelve" az a véleményem , hogy Kurkó János bácsi tánca is a korobjászka táncok közé tartozik.
Kiss Vilmos bácsi tánca két taps kívül lábütés, két taps belül lábütés, majd két taps és fennhangsúlyos zárással kezdõdik. Ezt ismételgeti, pihenofigurákkal kombinálva. Körbe is foroghat, majd jobb- bal- bal, bal- jobb-jobb, jobb- bal- bal, bal- jobb-jobb, jobb- bal- bal, bal- jobb-jobb lépésekkel és jobb - bal-bal- jobb-jobb- bal-bal dobbantásos zárással fejezi be, vagy nagy bokazárással zár.
A "hátrajárós" dobogtatások, hátra- vagy elõre keresztirányú lábfonások és ritmusos ugrások kombinációja. Nagyon hangulatos tánc, figurálisan leginkább a "kezes" anyagához hasonlít, azzal a különbséggel, hogy ennél a táncnál csak idõnként, tetszõlegesen ( de sorvégen ) zárnak le.

3. Orosz zsuka :

Dobogtatással is kezdõdhet, vagy csak egyszerû bedobbantással ( ütemre ). Nagyon kevés a csapásolás és ami van az csak egyféleképpen történhet : legtöbbször elöl , derékmagasságban, ugrással és lábváltással kisérve. Gerincrésze a két láb egymás után való csapása , ami a kozáktáncból maradt fenn. Tímár Mihály bácsi és Kalamár Imre bácsi táncolták, ma már csak Timár Laci bácsi, kinek tánca már szegényesebb figurálisan: hátul keresztezett lépést táncol és lezár, közötte csapásol is .
Egyfajta orosz zsukát táncol Biró ("Zsukás") Ágoston bácsi is , de az õ zsukájából sok elem inkább a hátrajárós elemeibõl vétetett. Manapság õ falunk egyetlen olyan adatközlõje aki még jó erõnek örvend .

B. Páros táncok:

1. Kezes : Régi típusú párostánc. Két dallamváltozata ismeretes, a dallamváltozatokhoz külön - külön táncot járnak (Csak strukturális különbségek vannak a két változat között, figurálisan megegyeznek.), táncolni pedig táncolhatta két férfi is, vagy férfi nõvel. Domokoson elõ - hátra irányítottan járták, néha hátra fonott lépés figurával, de Csíkszenntamásról ismeretes vállfogásos változata is (ezt a figurát csak a második-" a barátok..." - dallamváltozatra táncolták ) .
Olykor az egész bálterem népe sorba állt és mindenki táncolta ezt a táncot. A párok egymáshoz viszonyítva tükörlépéssel haladnak egy irányba negyed dallamra, majd ellentétes irányba ugyancsak negyed dallamra. Ezután féldallamra helyben dobogtatás és/vagy hátrajárós figura következik. A Sinka Sándor által játszott kezes dallam a régi réteghez tartozik, tempója, szerkezete az ugrós kanásztánc kiséro zenéjére emlékeztet. Az általunk jól ismert " a barátok , a barátok facipoben járnak... " kezdetu dallam variánsa.


2. Lassú csárdás (lassú magyaros, csendes magyaros, ádámos, jártatós )
Ezt a táncot mindenki tudta és táncolta a mulatságban. Régen a lányok karonfogva körbe álltak "karimóba" a zenészek mellé, majd jöttek a legények s kacsintással vagy intéssel választottak párt maguknak és azzal együtt "szöktek be" a táncba. A lassú csárdás kezdése történhetett egyszerû, párhuzamosan haladó csárdás lépéssel, vagy gyakrabban azonos irányú haladással, majd kétlépéses csárdással. A bekezdõ formulákat lennhangsúlyos, belsõlábas forgás követi, mely csíkszentdomokosi csárdás alapját adja. A csárdásban gyakori a kiforgatás. A férfi jobb kar alatt balra forgat, a nõt kiforgató lépése azonos a csárdáséval. Irányváltás elõtt a férfi "kopogtatással", dobogtatással jelezheti szándékát. Kopogtató lépésként kontrásra (esztám) koppant sarokkal, gyakabban talppal. A kiforgatás után foroghatnak azonos irányban de lehet a kiforgatás (pörgetés) irányváltoztatás is .Ritkábban, de néha elofordul, hogy a férfi a párját akkor is kiforgatja jobb kar alatt, mikor hátrafelé forognak ballábas, belsõlépéses forgással.
A lassú csárdás rendkívül egyenletes mozgás, a táncoló pár szép, szinte lebegõ mozgással forog. Ezt valószínüleg a forgásmód, illetve a belsõ láb csosszanó mozgása adja.
Forgásmód : a férfi lapocka és bal felkar alatt, a nõ jobb és bal felkarú forgással, de minden esetben a férfi jobb, illetve bal oldalán, párhuzamos vonalban helyezkedik el. ( a gyímesi táncokhoz hasonlóan ).
A lassú csárdást minálunk lassú magyarosnak is hallottam említeni. A táncosok néha duplacsárdás lépésnyit elõre-hátra jártatnak ( jártatós, sétáltatós ) úgy, hogy a nõ a férfi bal oldalára kerül. Ebbõl a táncmódból egy hosszú kilépéssel indítják a forgást.
A tánc tempója enyhén gyorsuló, csárdássá, majd sebes csárdássá fokozzák a zenészek míg végül eszeveszett ritmusra táncol a bálozó tömeg. Ilyenkor ha lehúzták, a tömeg kérésére ("Tódja' meg") általában ceppert szoktak játszani a zenészek.

3. Gyors csárdás ( Friss csárdás, sebes magyaros, sebes csárdás, gyorsmagyaros)
Azonos motívumokra épül mint a lassú magyaros. Annyival mégis gazdagabb ez a tánc, hogy itt a férfi kinyitáskor, valamint váltáskor ropogtathat ( dobogtat ) és figurázik. A figurákat a párok összekapaszkodva is végezhetik, egymással szemben, vagy gyakrabban egymás mellett. Általában azokat a dobogtatásos, vagy csapásolásos figurákat alkalmazzák mint a székely verbunkban. Ezalatt a nõ is kopogtathat ( dobogtathat ) "zsukál" . Néha el is engedik a párjukat és úgy figuráznak, zsukálnak. (Ekkor már a tetõpontján áll a hangulat, friss a ritmus ). Bele- belecsujjogtatnak . "Ez a párbeszéd" feleselgetés jelleget is ölthet. Több pár is állhat körbe és dobogtathat, zsukálhat.


C. Polgári táncok (lakodalmi táncok )

1. Sánta németes ( lassú németes):
Motívumaiban szinte azonos a keringõvel. Manapság sokan össze is tévesztik azzal. Ritmusában kimértebb, fogásában egészen elüt attól: a párok úgy fogják egymást , mint a lassú magyarosban (zárt fogás). Lassúbb tempóban táncolták mint a "kerengõt" és néha ki is forgattak (jobb kar alatt ). A párok rendezetten: egy sorban, körben helyezkedtek el, így táncoltak, a terem közepe üres volt mint a "gólyásnál" .


2. Sebes polka : szökõsnekis említik, a lassú németessel egy táncrendben játszották, annak frisebb ritmusú változata


3. Cepper : ( ceper, ceppel ) - tipikusan csíkszentdomokosi tánc. Párosan, vállfogással körbe haladtak, majd ugrólépéssel körbe forogtak. Gyakori az is, hogy több pár összefogontozik és így dobogtat (zsukál).


4. Gólyás: (Elfogyott a mákos rétes - Hetven éves öregapám most házasodik kezdetu dallamra)
Csoportos tánc, lakodalmakban, néha bál alkalmával is táncolták kettõssorba állva, körbe haladva, úgy, hogy a terem közepe üres maradt.
A férfi a nõt váll fölötti ölelésre emlékeztetõ fogással tartja. A táncot két páros lépéssel hátra fele kezdik, összezárják a bokákat a második páros lépés után, majd mindezt megismétlik elore is. ("Elfogyott a mákos rétes, megmaradt a tál"). Ezt a sor lépést hátra és elõre megismétlik (énutánam barna kislány ne vágyakozzál). Ezután a refrénre ( gólya , gólya, sárga lábú gólyamadár) a férfi a nõt ki-be, ki-be fordítja, majd egyet (nagyon ritkán kettot) pördít (jobbkéz jobbkezet tart és a férfi a nõt hátulról elõre pördíti) és két páros lépéssel elõre zárják a dallamrészt (GÓLYAMADÁR = jobb-bal-jobb-bal zár). A következõ szakaszt újból hátra fele kezdik, ugyanúgy táncolják:" Hetven ( százhúsz ) éves öregapám most házasodik / össze veri a bokáját s úgy ugrándozik / gólya , gólya, sárga lábú gólyamadár.
A ritmus és a hangulat emelkedõben van, míg végül kifáradnak a táncosok, többen elvétik a lépést - ekkor más játékos táncot kezdenek.

5. Öreg zsidó:
Körbe haladva táncolták " vonatozásra". A dallam "akkor mondja jó" "jólesz abból jó" és dallamvégnél irányt kell váltani. A fiúk ilyenkor viccesen megpróbálják megcsókolni a lányokat, azok védekeznek: pofonnal fizetnek, néha le is köpik a fiút - viccbõl. A ritmus emelkedõben, a hangulat szintén, egyre nehezebb idõben megfordulni, és egyre többen tévednek: ebbõl lesz a mulatság.
" Az öreg zsidónak akkor vagyon jó kedve, / mikor száz forintos bankó van a zsebében.
Akkor mondja : jó, jó lesz a bor jó, / jó lesz az én (ici pici) Sári lányom lakodalmára. ''

6. Hadd el te , kicsike...
7. Változtatós
8. Hétféle tánc ( hétféli )
a. Vékony deszka kerítés ...
b. Hétlépés - Egy a ketto három négy ...
c. Polka
d. Németes
e. Dobbantós
f. Hadd el te , kicsike
g. Gyere be rózsám, gyere be...

Gyüjtötték: Török Anna és Sándor Csaba, Feldolgozta Sándor Csaba, 1997