Barna legény, ha nem tudod hol lakom,
Gyere velem mer ' én megmutatom
Itt lakom, ott lakom, Középlokon, a soron,
Kelet felé nyilik az én ablakom.
Elvágtam a kicsid ujjom, de nem fáj,
Fügefa levelet tettem rá,
Fügefa levele , jól tudom, hogy nem használ,
Azt es tudom kisangyalom, megcsaltál.
___________________________________________
Setétkékre vagyon az ég lefestve,
toljára voltam nálad az este,
Utoljára fogtam ajtód húzóját,
Adjon Isten kedves babám jójccakát.
Látod babám azt a magos kőhegyet,
Az nem engedi, hogy beszéljek véled,
Azt a hegyet kosárba 'jes elhordom,
Mégescsak az enyém leszel, galambom !
Ha bémenyek a gyimesi csárdába,
Rágyújtok egy budapesti szivarra,
Szivar füstje felszáll a levegőbe,
S a babám könnye mind lehullik a földre.
______________________________________________
Három kukorica szál, mind a három kapálatlan maradtál,
gyere rózsám, kapáld meg, egy ici - picit te es pirosodjál meg !
Sárga-piros a kötőm, elhagyott a tavaly nyári szeretőm,
ha elhagyott ő bánja, nyílik még a piros rózsa a nyárba.
Zabot eszik a lovam, ha megette, béfogom a kocsimba,
elmegyek a babámhoz, egy ici-picit tudom, elvár magához.
Félre gombos a cipőm, elhagyott a tavaly nyári szeretőm,
ha elhagyott, ő bánja, nyílik még a piros rózsa a nyárba.
43. Gyimesi keserves
Édesanyám sok szép szava,
Kit fogadtam, kit nem soha
Megfogadnám , de már késő,
Hull a könnyem mint az eső
Árkot vágott az orcámon ,
Mint a patak az utcákon.
Minden piros hajnal előtt,
Minden piros hajnal előtt
Könnyemmel megmosdom előbb,
Könnyemmel megmosdom előbb.
Édesanyám mér' szültél vót,
Mikor reám szükség nem volt,
Mer' az egész életemben ,
Nem volt örömem semmiben.
Mióta megismertelek,
Örökké arra kértelek,
Ha nem szeretsz azt es mondd meg,
Egyik a mást ne csaljuk meg.
Erdő, erdő de magos vagy,
Édesanyám, de messze vagy,
Olyan messze nem tudsz lenni
Oda el ne tudjak menni,
S ha a lábam térdig váslik,
Úgy is elmegyek odáig.
……………………….
A Piciné sánta tyúkja
Elvándorolt Jávárdiba.
Gyere haza édes tyúkom,
Mer a fészkedet feltúrom.
Haza jön majd sülve-föve
Nem ül többet az ûlõre
Ná-ná-ná .................
Szállj le kakas a kapuról
Igyál vízet a lapuról
Keserû a lapú víze
Bánatos a babám szíve.
Eddig vendég jól mulattál,
Ha tetszednék indulhatnál.
Eddig otthon lefeküdtek,
Nálunk még ágyat se vettek.
Nem es vetnek mindenkinek,
Csak az ügyes legényeknek
Eridj gazda, kapjál botra
S a vendéget indítsd útra.
……………………………...
Egyszer jártam Tusnádon,
Kétszer Magyarországon,
Ica te, kétszer Magyarországon,
Ica te, kétszer Magyarországon.
Ott hallottam egy jó szót,
Nyitsd ki babám az ajtót.
Ica te, nyitsd ki babám az ajtót,
Ica te, nyitsd ki babám az ajtót.
Olyan lassan nyitod ki,
Mintha nem tudnád, hogy ki,
Ica te, mintha nem tudnád, hogy ki,
Ica te, mintha nem tudnád, hogy ki.
………………………………………….
Tatros partján nem szabad lefeküdni,
Mer`a Tatros ha kiönti, elviszi.
Most es olyan szeretõmet vitte el,
Amíg élek, soha nem felejtem el.
Fekete tyúk mind megette a meggyet,
Életemben nem szerettem, csak egyet,
Azt az egyet ha valaki elveszi,
Megátkozom s a Jóisten megveri.
