Dalverseny

 1. Mezőség  - Válaszút  AKASZTÓS

 

Olyan vagy te rózsám mint az engedelem,

Két piros orcádon játszik a szerelem .

 

Jól gondold meg rózsám elejét utóját

Hogy kivel töltöd le az életed sorát.

 

Mert nem kölcsön kenyér , hogy visszaadhassad,

Sem nem tiszta búza, hogy learathassad.

 

Ki a szerelemnek útján akar járni

Okosnak, eszesnek kell is annak lenni.

 

Mert én elindultam, nem tudtam eljárni,

Fele utaimból vissza kellett térni.

 

 2. Mezőség  - Válaszút        KESERVES

 

Bánat, bánat hol születtél

Talán a fellegből estél

Bánat olyan mint az enyém

Nincsen a föld kerekségén.

 

Kinek panaszoljam magam

Kinek mondjam a bánatam

Kinek mondjam, ki hallgat meg

Engemet ki vigasztal meg

 

Megmondanám a virágnak,

De az megmondja az ágnak

Nem mondom én csak a földnek

Mer' az nem mondja senkinek.

 

Fekete föld neked mondom

Te légy az én vigasztalóm,

Hallgassál meg, vigasztalj meg

Árva szívem nyugtassad meg.

 

 3. Mezőség  - Válaszút  AKASZTÓS

 

Válaszúti hegyet fújja a hideg szél

Köszönöm galambom, hogy eddig szerettél

Köszönöm a jókat, a páros csókokat

Amit az orcámra sűrűn adogattad.

 

Ne szeress, ne szeress, mert nekem nem kellesz

Elmúlt az az idő mikor voltál kedves

Te tettél fogadást én előttem nem más,

Hogy én rajtam kívűl sohasem szeretsz mást.

 

De te hamis voltál, engemet megcsaltál

Egy-két páros csókért máshoz folyamodtál

Ha tudtad határát rövid szerelmednek

Mért nem hagytál békét én árva fejemnek.

 

 4. Mezőség  - Válaszút   CSÁRDÁS

 

Borsa felől jön egy fekete felhő

Siess kislány, mert elkap a nagy aső

Nem sietek, kapok én még szeretőt

Arra kérem a jóságos Teremtőt.

 

Eredj kislány, eredj, hogy ne lássalak

Mert én téged már régen meguntalak

Hogy szerettél, mindig az eszembe jutsz

Jóságodért fizessen meg a Jézus.

 

Édesanyám volt az oka mindennek

Mért nem adott engem a szeretőmnek

Adott volna engemet oda annak

Kit a szivem kiválasztott magának

 

 5 . Mezőség  - Válaszút  CSÁRDÁS

 

Válaszúti hegy aljában

Eltörött a lovam lába

Gyere rózsám, fizesd meg a károm

Úgy is te leszel a párom.

 

Erre gyere ne menj arra

Jobb út van erre mint arra

Erre gyere szívemnek a párja

Adj egy csókot utoljára.

 

Páros csókot nem adhatok

Nem a te szeretőd vagyok

Páros csókot csakis annak adok

Kinek szeretője vagyok.

 

Nem úgy van most mint volt régen,

Nem az a Nap süt az égen,

Nem az a Nap, hej de nem az a Hold

Nem az a szeretőm ki volt.

 

Aki volt már rég elhagyott

Szebbre vágyott mint én vagyok

Szebbre vágyott, hej de mégsem kapott

Még olyat sem mint én vagyok.

 

 6. Mezőség  - Visa  AKASZTÓS  + CSÁRDÁS

 

Ágas- bogas a diófa teteje

Csak egy kislányt neveltek a kedvemre

Azt az egyet nem adnám a világért

Az anyjának a mennybéli jussáért.

 

Az anyjának kevés mennybe a jussa

A lányának olyan édes a csókja

Olyan édes nem tudom felejteni

Hanem inkább jobban tudnám szeretni..

 

Ősz az idő, hull a fáról a levél,

Megbánod te régi babám mit tettél

Megbánod te, jutok én még eszedbe,

Hogy milyen volt bús szívemnek szerelme.

 

Le van az én selyem ingem vasalva,

Nem vagyok én legényeknel az alja

Sem eleje, sem az alja nem vagyok

Amér' engem a szeretőm elhagyott.

 

 7. Kalotaszeg - Hajnali  (Türe)

 

Kimegyek a hegyre, benézek a völgybe

Ott látom a babám tiszta feketébe

Ott látom a babám tiszta feketébe.

 

Tiszta feketébe, pohár a kezébe

Köszöntsd reám babám, hadd igyak belőle.

Köszöntsd reám babám, hadd igyak belőle.

 

Mintsem rád köszöntném, inkább elönteném,

A tengernek habját kalánnyal kimerném.

A tengernek habját kalánnyal kimerném.

 

 8. Kalotaszeg - Hajnali  (Türe)

 

Esik eső, ház ereszén lecsorog

Az én babám csak kesereg, csak zokog

Édes babám, ne hullasd a könnyedet

Találsz te még olyat mint én eleget.

 

Búra, búra, búbánatra születtem,

Édesanyám búval nevelt fel engem,

Búban nevelt, búval éltem idáig,

Búban élek koporsóm lezártáig.

 

 9. Kalotaszeg - Hajnali  (Türe)

 

Ha elindul az a vonat, hej de az a vonat, hadd menjen,

Én utánam senki ne keseregjen .

Ha valaki hej, de én utánam kesereg

Az áldja meg, aki engem teremtett.

 

Édesanyám volt az oka, volt az oka mindennek,

Mért nem adott engem a szeretőmnek.

Adott volna, jaj, de engem oda csak annak,

Kit a szívem kiválasztott magának.

 

10. Kalotaszeg - Hajnali  (Türe)

 

Kispejlovam megérdemli a zabot

Kétszer kerülte meg Magyarországot

Harmadszor is, sejahaj megkerülhette volna,

Ha Görgey igaz szívű lett volna.

 

De Görgey nem volt igaz vezérünk,

Világosnál letétette fegyverünk.

Ha Görgey, sejahaj, igazszívű lett volna,

A magyar ember senki rabja nem volna.

 

Szeretném a feleségem megverni,

Ha nem akar megölelni, csókólni,

De mivelhogy, sejahaj, gyönge karja liliom,

Úgy megölel, hogy megverni nem tudom.

 

11. Kalotaszeg - Hajnali  (Türe)

 

Édesanyám, mi van a kötényében ?

Piros alma, adjon egyet belőle.

Úgy se' soká ehetem az almáját,

Me' miselem a román király csákóját.

Úgy sem soká ehetem a kenyerét,

Me' viselem a román király fegyverét.

 

Ha kimegyek a temető dombjára,

Ráborulok édesapám sírjára.

Édesapám, keljen fel a sírjából,

Me' katona lett egyetlenegy fiából.

Édesapám, keljen fel a sírjából,

Me' katona lett egyetlenegy fiából.

 

12. MEZŐSÉG : Bonchida - keserves

 

Jól meggondold, rózsám, elejét-utolját,

Hogy kivel kötöd be két szemed világát ?

Mert nem kölcsön kenyér, hogy visszaadhassad,

Se nem tiszta búza, hogy learathassad.

 

Nem is hársfa gyökér, hogy összevághatnád,

Nem is tollas vánkos, hogy megfordíthatnád.

Megtaláltad, rózsám, életednek párját,

Őszirózsa, szegfűt, tejes majoránnát.

 

13. MEZŐSÉG : Bonchida - keserves

De szeretnék az égen csillag lenni:

Az ég alján, az ég alján homályosan ragyogni.

Éjfél után megkerülném az eget,

Hogy tudjam meg, hogy tudjam meg, hogy a babám kit szeret.

 

Nem jó csillag lenne már én belőlem,

Nem sokáig, nem sokáig ragyognék én odafenn.

Mert mikor az egen kéne ragyogni,

Akkor mennék akkor mennék a babámat ölelni.

 

Az én lovam nem szereti a zabot,

Mert a réten mert a réten a zöld árpára kapott.

Jobb is néki a zöld árpa, mint a zab,

Maradj te is, maradj te is kisangyalom, magadnak.

 

14. KALOTASZEG - HAJNALI

 

Ne vigyetek, ne vigyetek engemet katonának,

Nincs akire, nincs akire itt hagynom a babámat.

Terád bízom, jó pajtásom, barátom,

Éljed vele világodat, világodat nem bánom.

 

Nem forog a , nem forog a dorozsmai szélmalom.

Levelet írt, levelet írt az én kedves galambom.

Mit ér nékem a száz aranyos levele,

Ha én magam, ha én magam nem beszélhetek vele.

 

15 . Széki négyes

Édesanyám mért is szültél, ha engemet megvetettél?

Mért is szültél a világra örökös szomorúságra,

Édesanyám is volt nékem, nem is olyan réges-régen.

Nem is olyan rég nincs anyám,

Csak mióta meghalt apám

Édesanyám hol a szíved, hol az anyai szerelmed  ?

Mér'virágzik  jégvirágot,mért vetetted meg a lányod?

Kimegyek a temetőbe, leborulok egy sírkőre.

Az a sírkő kinek jele ott van apám eltemetve,

Leborulok sírhalmára, szívem vigasztalására.

Göröngyei  azt suttogják, itt vár reád a boldogság

Itt lesz szíved meggyógyulva, itt lesz lelked megnyugodva.

Édesanyám mért is szültél, ha ennyire megvetettél

De sok mindennek kitettél, a bánattól nem kíméltél.

 

16. Széki csárdás - Menyasszonykísérő

A menyasszony gyöngyvirág,

Koszorúja gyöngyvirág,

Az a boldog vőlegény,

Ki azt mondja : az enyém.

A menyasszony gyöngykoszorú,

Csak az én szívem szomorú,

A menyasszony szíve tája,

Boldog minden dobbanása.

 

Virágos a fa teteje,

Koszorús a leány feje,

Hullani kell a virágnak ,

Esküdni kell a leánynak.

Gyere rózsám, gyere már,

Mer' a szívem téged vár,

Téged óhajt, téged vár,

Téged csókolni nem kár.

 

Szép a leány ha lánykort ér,

Szép hajával játszik a szél,

Nem tudja, hogy mi a bánat

Míg lány barátival járhat.

De a leány férjhez megy már

Kalickába bezárt madár,

Megtudja, hogy mi a bánat

Mer' az  örömtől megválhat .

 

17.  Széki csárdás - Menyasszonykísérő

A kapuban a szekér,

Itt a legény leányt kér

De a leány azt mondja

Nem megyek férjhez soha.

 

Párnahaja szövetlen,

Derékalja kötetlen

A tollúja a tóban

A vadréce hordozza.

 

Örömanya jöjjön ki

Hogy a pakkot hozza ki,

Eressze be a vejét,

A lánya szeretőjét

 

18. Széki lassú

 

Tele van a sötét égbolt ragyogó csillaggal,

Tele van az én szívem is keserű bánattal.

Mit ér nekem mit ér nekem csillag ragyogása,

Ha az én bús szívemnek nincs vigasztalása.

 

Látom életemet nemigen gyönyörű.

Az én két orcámon folydogál a könnyű,

Ha tudtad határát rövid szerelmednek,

Mért' nem hagytál békét én árva fejemnek?

 

Minden madárkának szabad ágra szállni,

Csak nekem nem szabad az utcán eljárni.

Titkos szerelemnek nem kell cégért dugni,

Mert vagynak irigyek s el fogják gyászolni.

…………………………………………..

Nincsen a világon nagyobb szomorúság

Mint kik összepárosodnak s nem szeretik egymást

Ha meg kell ölelje karjait fájlalja,

Ha meg kell csókolja bús könnyit hullatja.

 

Szeretlek, szeretlek, csak ne mond senkinek

Míg a templom fődjén össze nem esketnek.

Ne mond meg anyádnak, hogy szeretlek téged

Ne tudja meg senki, hogy meghalok érted.

 

Rózsám, ha meghalok tégy egy annyit értem,

Hogyha nem is sajnálsz sírassál meg ingem

Ne sírassál rózsám ott hol sokan látnak

Sírd ki két szemedet magános fejfámnak.

 

19. Széki négyes

 

Úgy meg vagyok búval rakva

Mint a parlagi rózsafa

Csak egy- kettő terem rajta,

Mégis terítve alatta.

 

Úgy elmegyek, meglássátok,

Hírem soha sem halljátok

Mikor hírem mehalljátok

Bús levelem olvassátok.

 

Én Istenem még valaha

Bús életem fordítsd jóra

Hozd fel a régi napomat

Hozd haza a galambomat

 

20. Zsuzsanna napi köszöntő

 

Sok Zsuzsanna napokat vígan megélhess

Napjaidat számlálni ne légyen terhes

Az ég harmatja szívedet újítsa

Áldások árja házad borítsa.

 

Tenéked minden öröm holtig adassék

S amellett semmi bánat ne barátkozzék

Légyen éltednek virágja mind kinyílt

Szíved ne szenvedjen semmi sebes nyílt.

 

S véglen az egek várát nyilván szemlélhesd

Ott aztán az életed jobbra cserélhesd

Az Úr a boldog életből részt adjon

A szentek serege sorába fogadjon

 

21. Széki lassú

 

Csak azt mond meg rózsám melyik úton mész el

Felszántom én aztat aranyos ekével

Be is vetem én azt szemen szedett gyönggyel

El is boronálom sűrű könnyeimmel.

 

Amerre én járok még a fák is sírnak

Gyönge ágaikról levelek hullanak.

Hulljatok levelek, rejtsetek el engem

mer' akit szeretek mást szeret nem engem.

 

22. Széki lassú

 

Búza közé száll a dalos pacsirta

Búza közé száll a dalos pacsirta

Hogyha magát már odafenn kisírta

Hogyha magát már odafenn kisírta.

 

Én is szállnék, száll a lelkem zokogva

Én is szállnék, száll a lelkem zokogva.

Leszállanék, nem szállhatok sohova,

Leszállanék, nem szállhatok sohova.

Nem fogad bé hova szállnom kellene,

Nem fogad bé hova szállnom kellene.

Búzavirág szemű babám kebele,

Búzavirág szemű babám kebele.

 

23. Széki lassú

 

Csikorog a szekér, szép hat ökör húzza,

Csikorog a szekér, szép hat ökör húzza,

Mellette egy barna legény könnyeit hullatja.

Mellette egy barna legény könnyeit hullatja.

 

Ne sírj barna legény, ne hullasd könnyedet,

Ne sírj barna legény, ne hullasd könnyedet.

Mer' akit szerettél mást szeret nem téged,

Mer' akit szerettél mást szeret nem téged.

 

Szerelem, szerelem, átkozott gyötrelem,

Szerelem, szerelem, átkozott gyötrelem.

Mé' nem termettél meg minden falevelen,

Mé' nem termettél meg minden falevelen ?

 

Minden falevelen, minden fa tetején,

Minden falevelen, minden fa tetején.

Szakaszthatott volna minden szegény legény,

Szakaszthatott volna minden szegény legény.

 

Minden fa tetején, minden bokor alján,

Minden fa tetején, minden bokor alján,

Hogy szakított volna minden szegény leány,

Hogy szakított volna minden szegény leány.

 

Lám én szakítottam de megcsalatkoztam,

Lám én szakítottam de megcsalatkoztam,

Fehér galamb helyett vadgalambot fogtam,

Fehér galamb helyett vadgalambot fogtam.

 

Este későn megperdítik a dobot,

Este későn megperdítik a dobot.

Kiadják a nehéz parancsolatot,

Kiadják a nehéz parancsolatot.

 

Magyar fiúk kezdődik a háború,

Magyar fiúk kezdődik a háború.

De azér' tűk ne legyetek szomorúk,

De azér' tűk ne legyetek szomorúk.

 

Ki van téve a magyarnak zászlója,

Ki van téve a magyarnak zászlója.

De sok legényt feleskettek alatta,

De sok legényt feleskettek alatta.

 

Énmagam is felesküdtem alatta,

Énmagam is felesküdtem alatta.

Az én rózsám keservesen siratja,

Az én rózsám keservesen siratja.

 

Erdély ország hegyes-völgyes határa,

Erdély ország hegyes-völgyes határa.

Terem kislányt minden legény számára,

Terem kislányt minden legény számára.

 

Hol terem több jó bor és több szép leány,

Hol terem több jó bor és több szép leány.

Mint ideben Erdély ország határán,

Mint ideben Erdély ország határán.

 

24 . Széki lassú

 

Verbuválnak Szék városán kötéllel,

Elfogják a szegény legényt erővel.

A gazdának öt- hat fiát, a gazdának öt- hat fiát nem bántják,

A szegénynek ha egy van is elfogják.

 

Hátra kötik a két karját kötéllel,

Úgy kisérik Kolozsvárra fegyverrel.

Utána megy apja-anyja, utána megy apja, anyja siratják,

Kérik vissza-semmi pénzér' nem adják.

 

Apám, anyám térjél vissza szomoran,

Növeld többi gyermekedet szigoran.

Növeld többi gyermekedet növeld többi gyermekedet szigoran,

Hogy fogja el a vármegye szaporán.

 

25. Széki négyes

 

Erdő, erdő kerek erdő, be szép madár lakja kettő,

Piros lába, zöld a szárnya, piros a rózsám orcája.

 

Olyan piros mint a tűz, tőlem gyakran csókot kér,

De én biza' nem adok, inkább úgy megátkozlak.

 

Kilenc fia néma legyen, a tizedik leán' legyen,

Az is olyan hamis legyen, ország-világ híre legyen.

 

26. Széki lassú

 

Szép a csikó ha szépen felnyergelik,

Szép a rózsám ha szépen felöltözik,

Mikor menyen a templomba előttem

Az én szívem majd kirepül belőlem.

 

27. Széki négyes

 

Ezek a szép szász leányok kihúzott kendőbe' járnak

Ki van húzva a kendője, elhagyta a szeretője.

Illik a tánc a cudarnak, minden rongya lobog annak,

Lobog elől, lobog hátul, lobog minden oldalából

A kisasszony azt hiszi, hogy a betyár elveszi,

Ne higgye el előre, semmi válik belőle.

A kisasszony pipa réz, mindig a tükörbe néz,

A kisasszony gyönge teste megkívánja minden este.

 

28. Kalotaszeg- csárdás, hajnali

 

Fehér fuszulyka virág, ne jőjj hozzám napvilág

Inkább gyere sötétbe, hadd üljek az öledbe.

 

A sarkantyúm taréja elveszett az éjszaka

Gyere rózsám, keresd meg, ha megkapod pengesd meg.

 

Édesanyám, a kendőm: kéreti a szeretőm,

Eredj lányom add oda, én is úgy adtam oda.

 

29. Kalotaszeg- csárdás, hajnali

 

Erdélyország az én hazám nem német,

Odavágyik az én szívem míg élek

Ott hagytam egy barna kislányt hervadni

Azt szeretném még csak egyszer meglátni.

 

Ha elindul az a vonat, hadd menjen

Én utánam senki ne keseregjen

Ha valaki én utánam kesereg,

Azt kívánom a Jóisten áldja meg.

Ha valaki én utánam kesereg,

Azt kívánom a Jóisten áldja meg.

 

Édesanyám mondok kendnek valamit,

Gombolja ki piros lájbim elejét,

Nézze meg, hogy mi bántja a szívemet

Eltiltották tőlem a szeretőmet.

Eltiltották, vagy az Isten elvette,

Annak adta aki nem érdemelte.

Édesanyám ha te tudnád amit én

Milyen gyenge szivű lánya vagyok én

Ha kiűlök a tornác küszöbjére

Vágyik szívem a régi szeretőmre.

Ha kiűlök a tornác küszöbjére

Vágyik szívem a régi szeretőmre.

Tőtszegi Károlyné Kozma Anna

(1969) - 36 - Méra

 

30. Kalotaszegi - hajnali

 

Mikor megyek a vizitációra

Ingem, gatyám leteszem a padlóra,

Darutollas kalapom az asztalra,

Könnyes szemmel nézek a nagyurakra.

 

Ha elindul a gőzkocsi, hadd menjen

Én utánam senki ne keseregjen,

Az a kislány ki utánam kesereg,

Azt kívánom a jó Isten áldja meg.

 

Verd meg Isten, ki a gőzöst csinálta,

De még jobban, aki azt feltalálta,

Elviszi a azegény legényt messzire,

Ferencz József savanyó kenyerére.

          Szilágyi Palkó Márton -77- (1967) - Váralmás

 

31. Mezőség - csárdás

 

Máma péntek, holnap szombat, vasárnap,

Seperjetek falumbéli leányok

Seperjétek ki az utcát simára

Jön a babám, csikorog a csizmája.

       Balla Ferencné Szász Etelka - 25 - Feketelak-(1963)

Édesanyám mér' szültél a világra

Dobtál volna a zavaros Tiszába

Tisza vize mosott volna széles Dunába

Ne legyek a senki megunt babája.

 

Édesanyám ki a huszár ha én nem,

Ki nyergeli fel a lovat ha én nem

Fölnyergelem a lovamat a sárgát

S megkerülöm Erdélyország határát.

 

Édesanyám hol van az az édes tej

Mellyel engem katonának nevelt fel

Adtad volna tejedet a macskának

S ne neveltél volna föl katonának.

                Kiss György Frigyes - 41 - Feketelak (1968)

 

 

32. Mezőség

 

S' én is voltam mikor voltam

Virágok közt virág voltam

De rossz kertészre akadtam

Keze alatt elhervadtam.

lalalala

 

S'ugye rózsám nem vagyok rossz

Száradjon el kedved, napod

S'úgy száradj el mint a nádszál

Mint a látó szál szénaszál.

lalalala

 

S' túl a hegyen túlvilágon

Füge terem minden ágon

S'én felszedtem de nem ettem

S'a rózsámé nem lehettem.

                  Maneszes Mihályné Szabó Anna - 39- 

                                      Magyarszovát (1963)

Édesanyám is volt nékem

Nem az erdőben születtem

Este kapált  nappal sütett

Jaj, de keservesen nevelt

Bújdosik az árvo' madár

Minden erdőszélen leszáll

Hát az olyan árva mint én

Hogy ne bujdokolna szegény

                      .Sós Gergelyné Csete Erzsébet - 49 -

                                         Magyarszovát - (1972)

 

33. Mezőség - csárdás

 

Édesanyám mondta nékem,

Minek a szerető nékem.

De szavára nem hallgattam

Titkon szeretőt tartottam

S' minek nékem ez a falu ,

Ha szívem mindig szomorú

S' minek nékem ez a város

Ha nem vagyok benne páros.

Minek nékem minden kincs

Hogyha hű szeretőm nincs.

 

S' hajtsd ki rózsám az ökröket

Legeltesd meg szegényeket

Tilalmasban ne hadd' őket

Mert elveszik a szűrödet.

Ha elveszik a szűrödet

Mivel takarsz be engemet

Van nekem egy cifra subám

S' avval takarlak bé babám.

Van nekem egy cifra subám

Avval takarlak bé babám.

 

S' ki nem akar búval élni

Menjen mennyországba lakni

S' csináljon az égre házat

Ott nem éri semmi bánat.

Csináljon az út szélire,

Ott nem éri semmiféle.

Csináljon az út szélire

Ott nem éri semmiféle

ájnánánáná

                         Kis György Frigyes 41 - Feketelak    

 

34. Mezőség - akasztós

 

Tavaszi szél vizet áraszt

Minden madár társat választ

Minden madár társat választ.

Hát én immár kit válajszak

Szívet szívér' kinek adjak

Szívet szívér' kinek adjak.

 

Az ifjúság sólyom madár

Addig víg míg szabadon jár

Addig víg míg szabadon jár

Jaj én nékem, szegénynek, már

Szívem víg örömet nem vár

Szívem víg örömet nem vár.

 

Ha én ezt így tudtam volna

Hogy tavasszal nyílik rózsa,

Hogy tavasszal nyílik rózsa.

Sohase búsúltam volna

Most szívemen bú nem volna,

Most szívemen bú nem volna.

 

De én eztet nem tudhattam

S' úgy búsúltam majd meghaltam,

S' úgy búsúltam majd meghaltam.

Búval élem világomat

S' az egész ifjúságomat,

Az egész ifjúságomat.

                              Tóbiás Istvánné Veress Aranka -60-

                                                  Mezőkeszű -(1984)

 

 

35. Széki lassú

Le is szállnak fel is szállnak a fecskék

Jaj, de búsan telnek tőled az esték

Látod babám, eljöhetnél egy este

Meglátnád a bús szívemet lefestve

Látod babám, eljöhetnél egy este

Meglátnád a bús szívemet lefestve.

 

El is mennék én hozzátok egy este ,

Ha j' az anyád a kapuba nem, lesne ,

De j'az anyád olyan huncut menyecske

Meghallgatta mit beszéltünk az este.

De j'az anyád olyan huncut menyecske

Meghallgatta mit beszéltünk az este.

                             Márk József -42 - (1969) - Szék

 

36. Széki négyes

Árva vagyok apa nélkül,

De még árvább anya nélkül.

Árva vagyok, senkim sincsen

Csak egyedül a jó Isten,

ájnánáná.

 

Hajtsd ki rózsám az ökreket,

Legeltesd meg szegényeket.

Szénafűre ne hajtsd őket

Mer' elveszik a szűrödet.

Ha elveszik a szűrödet

Mivel takarsz be engemet

Van nekem egy cifra subám

Avval takarlak be babám.

 

Szerettelek sok ideig

Szeredától csütörtökig

Szeretett a fene soha

Csak meg vótam' veled szokva.

Úgy meg vótam' veled szokva

El sem felejtelek soha.

               Márk József -42 - (1969) - Szék

 

37. Széki lassú

  • Soha sem vétettem Szeben városának,

Mégis besoroztak engem katonának.

Verja meg az Isten Szeben mészárosát,

Hogy mér' vágta le a kicsi bornyu lábát.

 

  • Szegény kicsi bornyu, nem tud lábán járni,

Gyalogkatonának a hátán kell hordozni.

 

  • Ha meguntad jó galambom vélem életedet

Csináltass koporsót, s temess el engemet.

ĺrd fel a fejfámra ott nyugszik egy árva

Kinek szerelemtől történt a halála

  • Szerelem, szerelem, átkozott szerelem,

Mér' nem termettél meg minden falevelen ?

 

  • Minden falevelén, minden bokor tövén,

Szakiszthatott volna róla minden szegén' legén

Mer' én szakisztottam, el is hervasztottam     

Ha még szakítanék talán meg is halnék.

                                   Szabó Varga György, 62  SZÉK - 1969

 

38. Mezőség - csárdás

Ihatnám én, de nincs mit

Borér' küldnék, de nincs kit

Beteg az én galambom

Mégis elmegy,  ha mondom

 

A szép asszony messze lát

borér' küldi az urát

Míg az ura borér' jár

nyalka legény nála jár.

 

Ha te tudnád amit én,

Ki babája vagyok én,

Nem vagyok én a másé

Csak a kedves rózsámé.

 Balla Ferencné Szász Etelka - 25 - (1963 ) - Feketelak

 

39. Széki lassú

Úgy gondolod régi babám megcsaltál

Pedig engem meg sem szomorítottál

Megcsaltad te százszor jobban magadat

Mer' nem kapsz te nálamnál igazabbat.

 

Édesanyám sokat intett a jóra

Este későn ne menjek a fonóba

S nem hallgattam édesanyám szavára

Rávittek a lányok a csalfaságra.

 

S' kék ibolya búra hajtja a fejét

Nincsen aki megöntözze a tövét

S' szállj le harmat kék ibolya tövére

Hadd találjak egy igaz szeretőre.

 

S' piros rózsa ha leszakisztanálak

Mit mondanál babám, ha elhagynálak ?

Azt mondanám, verjen meg a Teremtő,

Mer' nem voltál igaz szívű szerető.

 

Ha j'az Isten nem egymásnak teremtett,

Mér' is adott a szívünkbe szerelmet ?

S' adott volna 'ja szívünkbe 'jegy kősziklát,

Hogy sohase ismertük volna egymást.

                           Székely Ferenc - 42 - Szék (1970)

 

 

40. Mezőség. keserves , akasztós

 

Elémentem a Keszüi temetőn

S' eszembe jutott a régi szeretőm

Aj Istenem , hogy is jutott, hogy is jutott eszembe

Három éve, hogy elvan már temetve

 

'S elémentem a Keszüi nagy utcán

'S bétekintettem a babám ablakán

Éppen akkor vetették meg, vetették meg az ágyát,

Rozsmarinttal seperték ki az alját.

 

Édesanyám hol van az a rozsmarint

Kit a babám szombat este hagyott itt

Vigye haza, tegye vízbe, tegye vízbe, pohárba,

Tartsa meg az esküvője napjára.

 

41. Kalotaszegi hajnali

 

Este vagyon tízet ütött az óra

Ilyen későn ki jár még a faluban

Én csavargok, mert nem tudok elaludni

Fáj a szívem, a szerelem gyötöri.

 

Gyötör engem a szerelem nem táplál

Gyenge szívem nyugodalmat nem talál

Nem is gyógyít meg engemet, csak a halál

ĺgy jár aki hű szeretőt nem talál.

 

Kilenc tulkot hajtottam a vásárba

Tízediket a babám udvarába

Kilenc tuloknak az ára a zsebemben

Hej, még az éjjel jót mulatok belőle.

 

42. Szék - csárdás

 

Magas a dési temető, mellette egy sűrű erdő.

Ott bujdosik a kedvesem, odamegyek s megkeresem.

 

Jaj de sokszor, jaj de régen jártam egy virágos réten

Ott láttam egy kis madarat, kérdeztem a galambomat.

 

Azt mondta, hogy látta, látta, egy legény keblére zárta

Ha elvette, éljen vele, csak előttem ne ölelje.

 

Ha elvette, éljen vele, ölje meg a bú mellette,

Öröme is annyi legyen amennyit ő csinált nekem.

 

43. Gyimesi keserves

 

Édesanyám sok szép szava,

Kit fogadtam, kit nem soha

Megfogadnám , de már késő,

Hull a könnyem mint az eső

Árkot vágott az orcámon ,

Mint a patak az utcákon.

 

Minden piros hajnal előtt,

Minden piros hajnal előtt

Könnyemmel megmosdom előbb,

Könnyemmel megmosdom előbb.

 

Édesanyám mér' szültél vót,

Mikor reám szükség nem volt,

Mer' az egész életemben ,

Nem volt örömem semmiben.

 

Mióta megismertelek,

Örökké arra kértelek,

Ha nem szeretsz azt es mondd meg,

Egyik a mást ne csaljuk meg.

 

Erdő, erdő de magos vagy,

Édesanyám, de messze vagy,

Olyan messze nem tudsz lenni

Oda el ne tudjak menni,

S ha a lábam térdig váslik,

Úgy is elmegyek odáig.