Elvesztettem a juhaimat valahol.

Régi babám nem láttad-e valahol?

Láttam bíz` én Magosbükk tetejibe,

Két fa közé le valának feküdve.

Fecskemadár költsd fel a juhaimot,

Még az éjjel kimulatom magamot,

Kimulatom magamot egy csárdában,

Ej, régi babám, szerettelek, hiába.

Este van már babám, éjfél tizenkét óra,

Nem csavarog senki már a faluban.

Csak én dalolok mer` nem tudok aludni,

Fáj a gyenge szívem, a szerelem gyötöri.

Ez a barna legény, ha bémegy a kocsmába,

Kocsmárosné tele pohárral várja,

Tele van a pohár, bal kezében a kancsó,

Megcsalt engem a babám, az a semmire való.

Ez a barna kislány, ha be megy a templomba,

Hármat fordul rajta a rakottszoknya,

A legények összenéznek a karba`,

Ki babája lehet ez a kislány, de csalfa.