1. Mezőség - Válaszút AKASZTÓS
Olyan vagy te rózsám mint az engedelem,
Két piros orcádon játszik a szerelem .
Jól gondold meg rózsám elejét utóját
Hogy kivel töltöd le az életed sorát.
Mert nem kölcsön kenyér , hogy visszaadhassad,
Sem nem tiszta búza, hogy learathassad.
Ki a szerelemnek útján akar járni
Okosnak, eszesnek kell is annak lenni.
Mert én elindultam, nem tudtam eljárni,
Fele utaimból vissza kellett térni.
2. Mezőség - Válaszút KESERVES
Bánat, bánat hol születtél
Talán a fellegből estél
Bánat olyan mint az enyém
Nincsen a föld kerekségén.
Kinek panaszoljam magam
Kinek mondjam a bánatam
Kinek mondjam, ki hallgat meg
Engemet ki vigasztal meg
Megmondanám a virágnak,
De az megmondja az ágnak
Nem mondom én csak a földnek
Mer' az nem mondja senkinek.
Fekete föld neked mondom
Te légy az én vigasztalóm,
Hallgassál meg, vigasztalj meg
Árva szívem nyugtassad meg.
3. Mezőség - Válaszút AKASZTÓS
Válaszúti hegyet fújja a hideg szél
Köszönöm galambom, hogy eddig szerettél
Köszönöm a jókat, a páros csókokat
Amit az orcámra sűrűn adogattad.
Ne szeress, ne szeress, mert nekem nem kellesz
Elmúlt az az idő mikor voltál kedves
Te tettél fogadást én előttem nem más,
Hogy én rajtam kívűl sohasem szeretsz mást.
De te hamis voltál, engemet megcsaltál
Egy-két páros csókért máshoz folyamodtál
Ha tudtad határát rövid szerelmednek
Mért nem hagytál békét én árva fejemnek.
4. Mezőség - Válaszút CSÁRDÁS
Borsa felől jön egy fekete felhő
Siess kislány, mert elkap a nagy aső
Nem sietek, kapok én még szeretőt
Arra kérem a jóságos Teremtőt.
Eredj kislány, eredj, hogy ne lássalak
Mert én téged már régen meguntalak
Hogy szerettél, mindig az eszembe jutsz
Jóságodért fizessen meg a Jézus.
Édesanyám volt az oka mindennek
Mért nem adott engem a szeretőmnek
Adott volna engemet oda annak
Kit a szivem kiválasztott magának
5 . Mezőség - Válaszút CSÁRDÁS
Válaszúti hegy aljában
Eltörött a lovam lába
Gyere rózsám, fizesd meg a károm
Úgy is te leszel a párom.
Erre gyere ne menj arra
Jobb út van erre mint arra
Erre gyere szívemnek a párja
Adj egy csókot utoljára.
Páros csókot nem adhatok
Nem a te szeretőd vagyok
Páros csókot csakis annak adok
Kinek szeretője vagyok.
Nem úgy van most mint volt régen,
Nem az a Nap süt az égen,
Nem az a Nap, hej de nem az a Hold
Nem az a szeretőm ki volt.
Aki volt már rég elhagyott
Szebbre vágyott mint én vagyok
Szebbre vágyott, hej de mégsem kapott
Még olyat sem mint én vagyok.
6. Mezőség - Visa AKASZTÓS + CSÁRDÁS
Ágas- bogas a diófa teteje
Csak egy kislányt neveltek a kedvemre
Azt az egyet nem adnám a világért
Az anyjának a mennybéli jussáért.
Az anyjának kevés mennybe a jussa
A lányának olyan édes a csókja
Olyan édes nem tudom felejteni
Hanem inkább jobban tudnám szeretni..
Ősz az idő, hull a fáról a levél,
Megbánod te régi babám mit tettél
Megbánod te, jutok én még eszedbe,
Hogy milyen volt bús szívemnek szerelme.
Le van az én selyem ingem vasalva,
Nem vagyok én legényeknel az alja
Sem eleje, sem az alja nem vagyok
Amér' engem a szeretőm elhagyott.
12. MEZŐSÉG : Bonchida - keserves
Jól meggondold, rózsám, elejét-utolját,
Hogy kivel kötöd be két szemed világát ?
Mert nem kölcsön kenyér, hogy visszaadhassad,
Se nem tiszta búza, hogy learathassad.
Nem is hársfa gyökér, hogy összevághatnád,
Nem is tollas vánkos, hogy megfordíthatnád.
Megtaláltad, rózsám, életednek párját,
Őszirózsa, szegfűt, tejes majoránnát.
13. MEZŐSÉG : Bonchida - keserves
De szeretnék az égen csillag lenni:
Az ég alján, az ég alján homályosan ragyogni.
Éjfél után megkerülném az eget,
Hogy tudjam meg, hogy tudjam meg, hogy a babám kit szeret.
Nem jó csillag lenne már én belőlem,
Nem sokáig, nem sokáig ragyognék én odafenn.
Mert mikor az egen kéne ragyogni,
Akkor mennék akkor mennék a babámat ölelni.
Az én lovam nem szereti a zabot,
Mert a réten mert a réten a zöld árpára kapott.
Jobb is néki a zöld árpa, mint a zab,
Maradj te is, maradj te is kisangyalom, magadnak.
31. Mezőség - csárdás
Máma péntek, holnap szombat, vasárnap,
Seperjetek falumbéli leányok
Seperjétek ki az utcát simára
Jön a babám, csikorog a csizmája.
Balla Ferencné Szász Etelka - 25 - Feketelak-(1963)
Édesanyám mér' szültél a világra
Dobtál volna a zavaros Tiszába
Tisza vize mosott volna széles Dunába
Ne legyek a senki megunt babája.
Édesanyám ki a huszár ha én nem,
Ki nyergeli fel a lovat ha én nem
Fölnyergelem a lovamat a sárgát
S megkerülöm Erdélyország határát.
Édesanyám hol van az az édes tej
Mellyel engem katonának nevelt fel
Adtad volna tejedet a macskának
S ne neveltél volna föl katonának.
Kiss György Frigyes - 41 - Feketelak (1968)
32. Mezőség
S' én is voltam mikor voltam
Virágok közt virág voltam
De rossz kertészre akadtam
Keze alatt elhervadtam.
lalalala
S'ugye rózsám nem vagyok rossz
Száradjon el kedved, napod
S'úgy száradj el mint a nádszál
Mint a látó szál szénaszál.
lalalala
S' túl a hegyen túlvilágon
Füge terem minden ágon
S'én felszedtem de nem ettem
S'a rózsámé nem lehettem.
Maneszes Mihályné Szabó Anna - 39-
Magyarszovát (1963)
Édesanyám is volt nékem
Nem az erdőben születtem
Este kapált nappal sütett
Jaj, de keservesen nevelt
Bújdosik az árvo' madár
Minden erdőszélreleszáll
Hát az olyan árva mint én
Hogy ne bujdokolna szegény
.Sós Gergelyné Csete Erzsébet - 49 -
Magyarszovát - (1972)
33. Mezőség - csárdás
Édesanyám mondta nékem,
Minek a szeerető nékem.
De szavára nem hallgattam
Titkon szeretőt tartottam
S' minek nékem ez a falu ,
Ha szívem mindig szomorú
S' minek nékem ez a város
Ha nem vagyok benne páros.
Minek nékem minden kincs
Hogyha hű szeretőm nincs.
S' hajtsd ki rózsám az ökröket
Legeltesd meg szegényeket
Tilalmasban ne hadd' őket
Mert elveszik a szűrödet.
Ha elveszik a szűrödet
Mivel takarsz be engemet
Van nekem egy cifra subám
S' avval takarlak bé babám.
Van nekem egy cifra subám
S' avval takarlak bé babám.
S' ki nem akar búval élni
Menjen menyországba lakni
S' csináljon az égre házat
Ott nem éri semmi bánat.
Csináljon az út szélire,
Ott nem éri semmiféle.
Csináljon az út szélire
Ott nem éri semmiféle
ájnánánáná
Kis György Frigyes 41 - Feketelak
34. Mezőség - akasztós
Tavaszi szél vizet áraszt
Minden madár társat választ
Minden madár társat választ.
Hát én immár kit válajszak
Szívet szívér' kinek adjak
Szívet szívér' kinek adjak.
Az ifjúság sólyom madár
Addig víg míg szabadon jár
Addig víg míg szabadon jár
Jaj én nékem, szegénynek, már
Szívem víg örömet nem vár
Szívem víg örömet nem vár.
Ha én ezt így tudtam volna
Hogy tavasszal nyílik rózsa,
Hogy tavasszal nyílik rózsa.
Sohase búsúltam volna
Most szívemen bú nem volna,
Most szívemen bú nem volna.
De én eztet nem tudhattam
S' úgy búsúltam majd meghaltam,
S' úgy búsúltam majd meghaltam.
Búval élem világomat
S' az egész ifjúságomat,
Az egész ifjúságomat.
Tóbiás Istvánné Veress Aranka -60-
Mezőkeszű -(1984)
38. Mezőség - csárdás
Ihatnám én, de nincs mit
Borér' küldnék, de nincs kit
Beteg az én galambom
Mégis elmegy, ha mondom
A szép asszony messze lát
borér' küldi az urát
Míg az ura borér' jár
nyalka legény nála jár.
Ha te tudnád amit én,
Ki babája vagyok én,
Nem vagyok én a másé
Csak a kedves rózsámé.
Balla Ferencné Szász Etelka - 25 - (1963 ) - Feketelak
40. Mezőség. keserves , akasztós
Elémentem a Keszüi temetőn
S' eszembe jutott a régi szeretőm
Aj Istenem , hogy is jutott, hogy is jutott eszembe
Három éve, hogy elvan már temetve
'S elémentem a Keszüi nagy utcán
'S bétekintettem a babám ablakán
Éppen akkor vetették meg, vetették meg az ágyát,
Rozsmarinttal seperték ki az alját.
Édesanyám hol van az a rozsmarint
Kit a babám szombat este hagyott itt
Vigye haza, tegye vízbe, tegye vízbe, pohárba,
Tartsa meg az esküvője napjára.
__________________________
Tudod babám, mit fogadtál, ://
Mikor kertedben sétáltál, ://
Rózsát kértem, szegfűt adtál, ://
Jaj, be hamis lelkű voltál. .
Feljött a nap, le is haladt, ://
Az én szívem gyászba maradt://
Gyászba szívem, gyászba lelkem://
Gyászos nékem az életem
Mond meg rózsám az anyádnak, ://
Ne átkozzon fűnek-fának, ://
Mer' az átok helyet keres, ://
Azt fogja meg kit érdemes.
Befogtam a hat ökröm a járomba,
Elvittem a búzámat a malomba,
Édes kicsi molnárom, őröld meg a búzámat,
Három éve nem láttam a babámat.
Akkor szép a sűrű erdő mikor zöld,
Mikor minden dalos madár benne költ,
Dalos madár ehajja, ne szállj ablakaimra,
Kisangyalom borulj a vállaimra.
Ráborulnék kisangyalom, nem lehet,
Mer’ a lányok selyem kendőt viselnek
Selyem kendő, kék szeme, szemöldöke fekete
A Jóisten számomra teremtette.