Moldvai népdal 2

Azért szerettem én falu végén lakni

hogy az én édesim oda jár itatni

s a lovát itassa magát fitogtassa

gyenge szép orcáját széllel megfuttassa.

 

Szeretőm e táncba gyűrűm ez ujjába

minden forduláson ragyog ez ujjába

szeretőm es voltál kerítőm es voltál

verjen meg az isten ha igaz nem voltál.

 

Igaz lettél lenne el sem vettél lenne

de igaz nem voltál s azért el es hagytál

igaz lettél lenne el sem vettél lenne

de igaz nem voltál s azért el es hagytál.

 

Verje meg az isten szeretőmnek házát

de nem ez ő házát az ő édesanyját

minek tiltotta el tőlem ez ő fiát

minek tiltotta el tőlem ez ő fiat.

 

Ha neki fia volt nekem szeretőm volt

s ha neki édes volt nekem szerelmes volt

mikor két édes szív egymástól megválik

még az édes méz is keserűvé válik.