"Válaszúti hegy aljában..."
(Válaszút)

Válaszúti hegy aljában
Eltörött a lovam lába
||: Gyere rózsám fizesd meg a károm
Úgyis te leszel a párom. :||

Erre gyere ne menj arra,
Jobb út van erre, mint arra
||: Erre gyere szívemnek a párja
Adj egy csókot utoljára. :||

Páros csókot nem adhatok
Nem a te szeretõd vágyik
||: Páros csókot csak is annak adok
Kinek szeretõje vagyok. :||

Nem úgy van most mint volt régen
Nem az a Nap süt az égen
||: Nem az a nap sej de nem az a hold
Nem az a szeretõt ki volt. :||

Aki volt már rág elhagyott
Szebbre vágyott, mint én vagyok
||: Szebbre vágyott hej, de még sem kapott
Még olyat sem mint én vagyok. :||

* * * * *

"Jaj de bajos egy párnára feküdni..."
(Válaszút)

Jaj de bajos egy párnára feküdni
Aki egymást nem igazán szereti
||: A párnának a két széle elszakad
A közepe tiszta újan megmarad. :||

Nincs édesebb a havasi dinnyénél
Nincs kedvesebb az elsõ szeretõnél
||: Mert az elsõ igazán tud szeretni
Másodikért de sokat kell szenvedni. :||

Ki az elsõ szeretõjét elhagyja
Életében mindig csak azt siratja
||: Én is olyan szeretõmet hagytam el
Amíg élek soha nem felejtem el. :||

Tele van a temetõ árka vízzel
Tele van a szívem keserûséggel
||: Jó az Isten leapasztja a vizet
Visszahozza a régi szeretõmet. :||

He eljönnél ablakomba egy este
Megláthatnád a bánatot lefestve
||: Megláthatnák két halovány orcámat
Meghallhatnád hogy sóhajtok utánad. :||

* * * * *

"Nekem is volt édesanyám..."
(Magyarszovát)

Nekem is volt édesanyám hej de mát nincs
Mer' elvitte a szegedi hej de nagy árvíz
Három hete hogy a vízen, hogy a vízen halászok
Könnyeimtõl még az eget se látom

Kihalásztam édesanyám selyem kendõjét
Négy sarkára rávarrattam hej, de a nevét
Közepébe fekete gyászt, fekete gyászt varrattam
Hogy tudják meg hogy én árván maradtam

Kicsi madár miért keseregsz hej de az ágon
Nem csak te vagy árva ezen a nagy világon
Nekem sincsen édesanyám sem szeretõm, sem apám
Még is a jó Isten gondot visel rám.

* * * * *

"Engem anyám úgy szeretett..."

Engem anyám úgy szeretett,
Tejbe vajba feresztgetett

Keszkenõbe takargatott
Mégis idegennek adott

Édes volt az anyám teje
Keserû a más kenyere
Keserû is savanyú is
Jaj de sokszor panaszos is

Édesanyám sok szép szava
Kit fogadtam, kit nem soha
Megfogadnám de már késõ
Mer az idegen az elsõ

Bánatos hajóra ültem :||
A hajóval elmerültem :||
Bánatos az én életem
Hogy én fel nem cserélhetem
Felcserélném, de nincs kivel
Szívem nem talál senkivel

* * * * *

"A kalapom, a kalapom..."

A kalapom, a kalapom félig selyem
De én aztat félre vágom úgy viselem
Nem búsulok, rámulatok
Úgyis tudom, hogy meghalok

Két fekete göndörszõrû lovam vagyon
Még az éjjel mind a kettõt elmulatom
Elmulatom nem sajnálom
Szerettelek, csak azt bánom

Tavaly õsszel meg akartam házasodni
A faluban nem akartak leányt adni
Mind azt mondják, hogy részeges vagyok
Rossz feleségtartó vagyok.

Mikor mentem Visa felé, Visa felé
Fánkot sütnek a leányok arra felé
A pánkából nem adtatok nem adtatok
Szakadjon meg a nyakatok.

Feleségem palatkai, palatkai,
Hogy a hideg ott rázza ki, ott rázza ki
Nem adott pénzt pálinkára
Sem a zacskóba dohányra.

Rég megmondtam kisangyalom csalfa legyél
A lábadra magas sarkú cipõt vegyél
Magas sarkú cipõt vettél
A világ csalfája lettél.

Szeretett a fene soha, fene soha
Csak megvoltam véled szokva, véled szokva
Úgy meg voltam véled szokva,
El sem felejtelek soha.

* * * * *

"Komámasszony kakasa..."
(Válaszút)

Komámasszony kakasa, kakasa,
Felszállott a kapura, kapura,
Mind azt kukorékolja, rékolja,
Komámasszony de csalfa, de csalfa

Komámasszony tegyen úgy, tegyen úgy,
Én a kakas, kend a tyúk, kend a tyúk,
Guggoljon le nekem úgy, nekem úgy,
Mint a kendermagos kakasnak a tyúk.

Egy hagymáért nem adom, nem adom,
Pálinkáért a szegre fel akasztom,
Ha pálinkát ad az úr, ad az úr,
Hova akar oda szúr, oda szúr.

Kicsi róka, kicsi nyúl, kicsi nyúl,
Még a pap is odanyúl odanyúl,
Oda biza ne nyúljon, de nyúljon
Hogy a körme lehulljon, lehulljon.

Atya fiú szentlélek, szentlélek,
Én a paptól nem félek, nem félek,
Mer a pap is hibázik, hibázik,
Ha sötétbe érkezik, érkezik.

* * * * *

"Magas a dézsi temetõ..."

||: Magas a dézsi temetõ :||
Mellette egy sûrû erdõ :||
Ott bujdosik a kedvesem
Odamegyek megkeresem.

||: Jaj de sokszor, jaj de régen
Jártam egy virágos réten :||
Ott láttam egy kismadarat
Kérdeztem a galambomat.

||: Azt mondta hogy látta, látta
Egy kislány keblére zárta :||
Ha elvette éljen vele
Csak elõttem ne ölelje.

||: Ha elvette éljen vele
Ölje meg a bú mellette :||
Öröme is annyi legyen
Amennyit &Õ csinált nekem.

* * * * *

"Nem úgy van most mint volt régen..."

Nem úgy van most mint volt régen
Nem az a nap süt az égen
Nem az a nap, nem az a hold
Nem az a szeretõm ki volt
Aki volt már rég elhagyott,
Szebbre vágyott, de nem kapott

||: Nem az a nap, nem az a hold
Nem az a szeretõm ki volt
:|| Szebbre vágyott, de nem kapott,
Még olyat se, mint én vagyok

Azt gondoltam míg a világ
Mindig ég a gyertyavilág
De már látom, hogy elalszik
Halálomat sokan lesik

Azért lesik halálomat
Vegyék el a galambomat
De én azért sem halok meg
Hogy a szívük szakadjon meg

Azt gondoltam esõ esik,
De csak a szemem könnyezik
Az én szemem sûrû felhõ
Onnan ver engem az esõ

Hull elõmbe, hull a földre,
Hull a gyászos kötényembe
Árkot mos a két orcámon
Mint a zápor az utcákon

* * * * *

"Hidegen fújnak a szelek..."
(Ördöngõsfüzes)

||: Hidegen fújnak a szelek :||
||: Hidegen fújnak a szelek
Azok nem jót jelentenek :||

||: Szabad életszabad madár :||
||: Szabad életszabad madár
Jaj de szép ki szabadon jár :||

||: Járnék én is ha járhatnék :||
||: Járnék én is ha járhatnék
Ha magamban szabad lennék :||

||: Nem vagyok magamban szabad :||
||: Nem vagyok magamban szabad
Kezemen, lábamon lakat :||

||: Hidegen fújnak a szelek :||
||: Hidegen fújnak a szelek
Azok nem jót jelentenek :||

* * * * *

"Verjen meg az Isten rózsám..."

Verjen meg az Isten rózsám,
Mert nem voltál igaz hozzám
La la la ...

Szomorítson meg az Isten,
Mikor semmi bajod nincsen
La la la ...

Verjen meg az Isten rózsám,
Mert nem voltál igaz hozzám
La la la ...

Szomorítson meg a halál,
Mikor jó kedvedben talál
La la la ...

Szomorítson meg az Isten,
Mikor semmi bajod nincsen
Szomorítson meg a halál,
Mikor jó kedvedben talál.

Verjen meg az Isten rózsám,
Mert nem voltál igaz hozzám
La la la ...

Szomorítson meg az Isten,
Mikor semmi bajod nincsen
La la la ...

Rózsám voltál, de már nem vagy
Akié vagy, azzal hervadj
La la la ...

Úgy hervadj el mint a rózsa
Eszembe ne jussál soha
La la la ...

* * * * *

"Én az éjjel nem aludtam egy órát..."

Én az éjjel nem aludtam egy órát
Hallgattam a régi babám panaszát,
Éjfél után sejehaj, kezdtem elszenderedni,
Jaj de bajos, ki egymást nem szereti

Úgy meguntam ezt a legényt szeretni,
De még jobban a gyûrûjét viselni,
Csütörtökön, sejehaj, megmondom az anyának
Köszönöm a jóságát a fiának.

Verje meg az Isten a te anyádat
Mert csinálta bolonduljak utánad.
Zúgjál erdõ, sejehaj, csendülj mezõ, falevél
Szeresd babám, kit idáig szerettél.

Szivaroztam, megégettem a számat.
Odahaza más öleli a babámat.
Más öleli, sejehaj, másnak ül az ölébe,
Más kacsingat két fekete szemébe.

Széles a víz, keskeny a híd felette,
Rólad babám minden gondot leveszem
Úgy felejtsem, sejehaj, hogy még eszembe sem jutsz
Jóságodért fizessen meg, meg a Jézus

* * * * *

"Diófából van a babámnak ágya..."
(Magyarszovát - Lassú cigánytánc)

Diófából van a babámnak ágya
Ha rá ülök, hajlik mind a négy lába
||: Régi babám, tedd az ágyat, tedd az ágyat a falig
Tied voltam, tied leszek halálig :||

Édesanyám volt az oka mindennek
Mért nem adott engem a szeretõmnek
||: Adott volna engem oda, engem oda csak annak
Kit a szívem kiválasztott magának :||

De szeretnék az égen csillag lenni
Ott is csak a hajnal csillaggal járni
||: Éjfél után megkerülném, megkerülném az eget
Hogy tudjam meg, hogy a babám kit szeret :||

Kimentem a selyemrétre kaszálni
De nem tudtam én a szénát levágni
||: Mert nem látszott a sok sárga virágtól
Régi babám, hogy búcsúzunk egymástól :||

* * * * *

"Már Füzesbõl kihajtották a nyájat..."
(Ördöngõsfüzes)

Már Füzesbõl kihajtották a nyájat
Elvitték a rózsámat katonának
Elment a nyáj onnan alól ide maradt a babám :||
Jaj Istenem, csak még egyszer láthatnám. :||

El kell menni masírozni messzire
Itt kell hagyni a babámat nincs kire
Reád bízom édes, kedves, jó kenyeres pajtásom :||
Éljed vele világidat nem bánom. :||

Cuki kurva kibököm a szemedet
Megittad a nyári keresetemet
Kit megittál, kit megettél, kit a farodra tettél :||
Egy legénynek selyem zsebkendõt vettél. :||

Azért vettem, hogy tegye a zsebébe
Egyszer- másszor hadd jussak az eszébe
Azért vettem -sejehaj- hogy tegye a zsebébe :||
Egyszer- másszor jussak az eszébe. :||

* * * * *

"A múlt nyáron nem volt esõ..."
(Csárdás)

A múlt nyáron nem volt esõ
Nem is termett jó legelõ
Ajla ... la ... la ...

Irigyeim sokan vannak
Mint a kutyák, úgy ugatnak
Adok nekik víg napokat
Hogy ugassák ki magukat
Ajla ... la ... la ...

* * * * *

"Fehér fuszulyka-virág..."

Fehér fuszulyka-virág,
Ne jöjj hozzám napvilág,
Gyere hozzám setétbe,
Akkor ülj az ölembe.

Ha te tudnád, amit én,
Ki babája vagyok én,
Te is sírnál nem csak én,
Keservesebben mint én.

Egyszer jártam nálatok,
Leszakadt az ágyatok
Úgy recsegett, ropogott,
A szalmája szotyogott.

* * * * *

"Udvaromba aranyvályú, aranykút..."

Udvaromba aranyvályú, aranykút,
Abból iszik arany kakas, aranytyúk
||: Arany kakas mind azt kukorékolja
Az én rózsám Kolozsváron katona. :||

Dombon van a kolozsvári kaszárnya
Akármerrõl fújja a szél találja
||: Fújja a szél a kaszárnya tetejét
De sok kislány siratja a kedvesét. :||

Három kislány kimegy a temetõbe
Mind a három letérdepel a földre
||: Egy közülük felsóhajt a nagyégre
Mért is lettem katona szeretõje. :||

Borsa felõl jön egy fekete felhõ
Siess kislány, mert megvesz a nagy esõ
||: Nem sietek, kapok én még szeretõt
Arra kérem a jóságos tetemtõt. :||

Válaszúton rekvirálják a tököt,
Hát a babám lába közé mi szökött,
||: Két gömbölyû közepébe egy hosszú
Azért öli a lányokat a bosszú. :||

Nincsen nekem egyeben egy tetûnél,
Az is megdöglött a fülem tövinél
||: Százan jöttek el a temetésére,
Megtelepedtek a fülem tövébe. :||