A magyar " falu" szó finnugor eredetu. Ebbol következtethetünk, hogy bizonyos csoportos települési formát már az osmagyarok is ismerhettek . Határozottabb alakot Szent István király törvénye megszületése után öltöttek, amely 10 - 10 falunak tette kötelezové egy templom építését. Ez már a falvak szervezettségérol is tanuskodik. Ezzel egyidoben kezdodött meg a belso telkek kialakítása, amelyen a ház és a melléképületek állottak, valamint a munkahelyül is szolgáló kert és udvar.

        A falu életében való népviseleti kellékeknek hétköznapi és ünnepi, elsõsorban vasárnapi, de az évi ünnepkörökben meg volt, hogy milyen napokon milyen viseleti kellékeket használtak. A nyári napokon amikor a mezõn dolgoztak, egyszerûen pendelyben jártak, nem használtak szoknyát, a férfiak viszont mindig harisnyában jártak. A téli hónapokban a nõk vastagabban öltöztek, de a hétköznapi viselet akkor is nagyon egyszerû volt. A minket motívumaiban, színeiben, szabásában nagyon érdeklõ viseleti kellékek a nagy ünnepekkel függenek össze.

  Egy nép kultúrájának közvetlen megnyilvánulása, ami a tömegek életével szorosan összefügg és sorsukat végigkísérve, egyes események emlékét megörzi és megmagyarázza a viseletük. A mi nemzeti viseletünk is ilyen. Híven tükrözi a sok évezredes magyar sorsot, mely idöben és térben oly különbözö helyeken ért el fontos korszakokat. A magyarok sorsával, történelmével együtt halad a viseleté is.